Hogy lehet, hogy léteznek olyan vígjátékok, amelyeken még csak nevetni sem lehet???

Nem érdemel külön kritikát, egyszerűen csak bosszantó, hogy léteznek olyan vígjátéknak csúfolt akármik, mint a Hogyan legyél latin szerető című borzalom.

Hogyan kerülhet moziba egy olyan förmedvény, amelynek alapja az, hogy egy tisztesen dolgozó család fiának legfőbb küldetése az legyen, hogy élete végéig trófeaférj maradjon? //Nem vitatom, hogy létezik ilyen, de baszdmeg, ez a film kurva nagy szar// Majd mikor 25 évnyi házasság után megcsalja őt a kb 90 (!!) éves felesége, az utcára kerül, és ahelyett, hogy megpróbálna talpra állni, vissza akar kúszni abba a milliőbe, amiből kirakták. Mindeközben nem csak saját maga csúszik egyre lejjebb, de egyetlen húga 10 (!!!) éves kisfiát is magával rántja. Porszívózáshoz és mosogatáshoz raktam be ezt az akármit, de mosoly és kacagás helyett csak undor és megrökönyödés ült ki az arcomra. Ismét felteszem a kérdést: hogyan kerülhetett ez a förvedmény a mozikba?! Bugyuta, morbid és rossz poénok, rossz tanulság, és egyáltalán, visszataszító következtetések tömege arról, hogyan kell bánni a nőkkel. Mitől vicces az, hogy egy öregasszonynak leszakítják mindkét műkezét? Vagy az, hogy egy vén pojáca összeveri a fiatalabb pojácát? És az, hogy egy kisgyerek ugyanúgy beszél és öltözködik, mint egy latin-amerikai faszfej? Egyszerűen nem értem, miért kellett ezt a világra szabadítani, miért kell ezt reklámozni, egyáltalán mi volt az alkotók célja? Nem volt kétségem affelől, hogy szar lesz.... de ez alulmúlta minden várakozásomat. Ez a könnyed szórakozás? Miért? Miért??? Miért?????