Kingsman: a film, ami nem csak a főgonoszok miatt rendkívül szórakoztató.

Szóval az alapfelállás: van egy Töki nevű drogos, piti bűnöző tag, aki a vagány utcagyerek imidzs mögött anyját és húgát igyekszik több/kevesebb sikerrel megvédeni erőszakos nevelőapjától. Hogy le ne üljön az élet, bandázik a haverokkal és folyton belekeverednek pár hülyeségbe, de hát mit tesz isten, pont ennek hatására lép be a képbe későbbi mentora, "Galahad", a Kingsman nevű titkosszolgálat egyik kerekasztal lovagja. Akinek egyrészt S.O.S. prezentálnia kell egy jelöltet elhunyt társa posztjára, másrészt aki olyan lazasággal rúg picsán egy kocsmányi csőcseléket, hogy könnybelábadt szemmel, elégedetten tapsoltam a jelenet végén. Amúgy csendben megjegyzem, kurvára én is akarok egy csőre töltött esernyőt!

A varázstanonc képzőben aztán kipofozzák a gyereket, van például éjszakai úszás a szobában, ejtőernyőzés ejtőernyő nélkül, meg hasonló nyalánkságok. Fő az életbenmaradás, ugye. Ennyiben persze nem merül ki a történet, hiszen mit ér egy akciófilm rendes főgonosz nélkül? Annyit, mint egy tescos százforintos vasárnaponként. Szóval a mi kis Valentinunknak nem kevesebb a célja, minthogy kiiktassa az emberiséget a gazdag és befolyásos emberek kivételével, akiknek egyébként egy nagy világvége dzsemborit is tart a jeti barlangában. Szóval ja. Képzelheted, mi megy itt. 

Óriási respect Matthew Vaughnnak

Rendezőként, forgatókönyvíróként és producerként is remekül megállta a helyét, MERT: 1. hozott egy fasza alaptörténetet. Hitelesen adja el az utcagyerek történetét, a hiperkütyükkel felszerelt, világmegmentő titkosszolgálatét, a bajtársa miatt egy életen át bűntudatot érző titkosszolgáét, az úriemberekét, egészen a legutolsó csicska kis gazdag ficsúr faszkodásáig. 2. hihetetlen jó a szereposztás. Taron Egerton, jóformán kezdő színészként keményen odabaszott az asztalra, és megmutatta, mennyi kraft van a nemzedékünkben (utáljatok ezért pls! de ez tényleg így van).  Az egyetlen pont, ami kevésbé tetszett a szerepével kapcsolatban, hogy túl nagy karakterfejlődésen azon túl, hogy Töki öltönybe bújik, és elejt néhány szofisztikált mondatot, nem mutat. De a predesztináltságon túl valahogy nem is várja el tőle a néző, mivel Töki egyetlen dolga az, hogy tökös, vicces, sármos és vagány legyen, és igen, igen és harmadszor is igen, mindezt meg is kapjuk, ráadásul ízlésesen tálalva.

Colin Firth már számtalanszor bizonyította, hogy stabil és megbízható karakterszínész, és habbár sokszor láttuk tőle a kemény úriembert, most is jólesően magabiztosan hozza a figurát. Tegyem hozzá, szerintem ez áll neki a legjobban. Külön tetszettek a mikro-érzelmi megnyílások az érzékenyebb jeleneteknél, ezzel téve élővé, és amolyan colin-firthössé a szerepet. Nice job, bro. Mark Strong Merlin szerepében valahogy megintcsak elég neutrálisra sikeredett, de profin hozza a megbízható háttérembert, és ennél több nem is kell tőle. Samuel L. Jackson színrelépése kifejezetten üdítő, sőt, messze a legjobb szerepe mostanában. Hála az égnek ismét visszakapta a rosszfiú karakterét, ami azért érdekes, mert

Végre kaptunk egy kuuuurvajó főgonoszt egy beszédhibás suttyó képében

aki gazdagokkal és miniszterekkel bizniszel. Mindezt miért? Örök életért, meg ingyen sörért. Imádnivaló, hogy nem egy kigyúrt, kopasz orosz, vagy egy szőke náci akarja kiírtani a világ teljes lakosságát a népességszaporulatra és a globális felmelegedésre való tekintettel, hanem egy rajzfilmbe illő, mekis kaját zabáló és kólát szürcsölő újgazdag, fekete bizniszmen, a maga esetlen zsenialitásával együtt. Ráadásul egy nagyon is jó tervvel. Csillagos ötös, a színészi teljesítményért szintén, de úgy tűnik, a jó öreg Samnek ez a szerep a kisujjában volt. És akkor még nem beszéltünk a másik zseniális gonoszról, akit Sofia Boutella alakít egy művégtagos kaszabológép személyében. Végre egy olyan alkotógárda, amelyik fel meri vállalni a testi fogyatékosságokat, amit előnyükre is fordítanak, merthát egy lábcsonkra miért is ne lehetne halálos fegyvert szerelni?! Mintha a Kill Bill 3-at láttam volna, és sokkal szebben, mint amilyen Tarantino álmaiban valaha is lesz.

A film - számomra - utolsó megemlítendő színésze egyébként a legmeglepőbb szereplő is: Mark Hamill, a lökött, elrabolt professzor képében. Önmagában ez a karakter nem nyom sokat a lattba, de az idegesítő kis bohóckodással meglepően humoros és ihletett figurává vált a szememben.

Visszatérve Vaughn érdemeire: 3. a nagyon jó forgatókönyv mellett hihetetlenjól meg is gaggelték a szöveget. A poénok frissek, pörgősek, fiatalosak és totálisan működnek, ami mellé még az olyan mondatok sem tűnnek csöpögősnek, mint a 

Az öltöny a modern úriember páncélja.

4. szép a képi világ, az esztétikán túl pedig remekül megkoreografáltak az akciójelenetek. A szem folyamatosan a képernyőre tapad, nem kalandozik, nem unatkozik, eszméletlen jó a ritmusa az egésznek. Amolyan "kell-még" ízű. 5. nagyszerűen és finoman szívja, majd ömleszti a filmbe az Arthur-mondakört - nem túl tolakodóan, de kellően markánsan ahhoz, hogy mindenkinek tiszta legyen, mi a helyzet. Mert nem elég, hogy a titkosszolgák jóformán a modern kerekasztal lovagjai és viselik az olyan híres neveket, mint az Arthur, a Lancelot, a Galahad és a Merlin, még reflektál is arra. Spoiler allert! A legfontosabb nyomvonal ugyanis az ifjú, akit szárnyai alá vesz az apa iránt hűséggel viseltető bölcs öreg. Tudjuk, hogy különleges, származása miatt is. Tudjuk, hogy sokra hivatott. És azt is tudjuk, hogy ő lesz az, aki kihúzza a kőből az Excaliburt, hogy Merlin segítségével majdan Arthurrá, Camelot urává, a britek (ez esetben a világ) védelmezőjévé váljon. Spoiler allert!

Igazából még az sem zavar, hogy nem kevés helyen elég guyritchies a film, mert imádom Guy Ritchie-t. De egyébként is bocsánatos bűn, mert Vaughn a jó meglátásokat, a remek beállításokat, a fasza ötleteket fordította át a saját szája ízére. Szóval mindenképpen jár a pacsi.

Amúgy plusz jópont a rudimentalos betétdalért :3 A film zenéje egyébként is igencsak jóra sikerült, szépen követi végig a cselekmények ívét, kiegészítve azokat. Ezzel a filmmel sikerült újabb szintre emelni a kémmozikat, úgyhogy tényleg, hatalmas respect az alkotók részére, még, még MÉÉÉÉG több ilyet!!!