Ultron kora: a 2.0-ás verziók támadása

A Marvel nem tud mellényúlni a filmjei terén? Dehogynem. Csak eddig még nem sikerült tragikus hibát véteniük, és akárhonnan nézzük, eddig minden marveles képregény alapján elkészült mozi óriási tömegeket vonzott a képernyő elé. És nem csak a kockákat. Hogy mennyire képzelik magukat sikeresnek, arról még poénvideót is készítetettek tavaly, mielőtt kijött volna a Galaxis Őrzői, a linkre kattintva az alsó videó az, Chris Prattel a főszerepben.

A gigantikus Marvel univerzum egyik gigantikus szelete a Bosszúállók franchise (egy teljes Vasember trilógia, két Amerika Kapitány, két Thor és két Hulk, illetve két Avengers film), ami jelenleg bőven túltesz a 6 filmes X-Menen, és ahogy állunk, ez az állapot egyelőre nem is nagyon változik. Szóval itt az új mozi, ami múlt hét pénteken 370 millió dolláros bevételnél tartott (az alapköltségvetés 250 millió volt…), és depisek benne a bosszúállók, meg lenyomja őket egy csomó robot, főleg Ultron, és világvége, meg galaktikus kövek, és apokalipszis, és wáááá.

Szóval a New yorki incidens, meg pár mellékszál elvarrása után a Bosszúállók ismét együtt, csak ahelyett, hogy kocsmában siratnák a fiatalságukat az Így Jártam Anyátokkal szereplőivel együtt, inkább Loki jogarát keresik, ami egy szép kis erődítmény kellős közepén csücsül. Ez számukra persze nem jelent különösebb kihívást, össze is szedik a cuccot, megismerkedünk két új, mutáns barátunkkal, majd nem sokkal később Tony Stark és Bruce Banner már azon ügyködik, hogy rájöjjenek, ugyan mi adja a jogar erejét. Hamar kiderül, hogy többről van itt szó mágiánál, egy szuperintelligens számítógéppel állnak szemben, amivel Tony simán megalkothatná a Földet az idegen támadásoktól védelmező mesterséges intelligenciát, Ultront. Ez egyébként tök jól hangzik, csak az az egyetlen probléma vele, hogy a Jarvis 2.0-ás verzió nem a cápafogakkal rendelkező lebegő űrbálnákat és a gonosz kis szürke lényeket jelöli meg az emberiségre legveszélyesebb entitásnak, hanem magukat a Bosszúállókat. Hát így kezdődik a szolid faszméregetés, és Ultron ördögien ravasz terve: a már-már összeszokott csapatot nem kívülről, hanem belülről kell megtörni, szóval nem mártírokká, hanem közellenséggé válnak a nép szemében, ha véletlenül hullani kezdenek, mint a legyek.

Szép, mint Hulk fogsora, csillogó, mind Vasember tompora

Ami szép, az szép, és a közönség legnagyobb örömére ismét egy olyan Marvel mozit kapunk, aminek kifogástalan a látványvilága. Az alkotók mindent megtettek azért, hogy a speciális effektek lenyűgözzenek bennünket, és pontosan ugyan ez vonatkozik az akció ritmusára is. Nagyon jól megkoreografált filmről van szó, izgalmas, lendületes, a szem soha nem unatkozik a vásznat nézve, élvezet nézni, hogyan csépelik a szuperhősök ellenfeleiket, ütemes az egész, minden takkra történik. Jók a poénok is, nem sablonosak, hanem pont oda csípnek, ahová kell, és akaratlanul is felröhögsz két kukoricadarab hangos megzabálása közt.

A színészek szintén a tőlük elvárható minőséget hozzák, mindannyian jók a szerepükben, még az újoncok is. Azt hiszem, nem is nagyon lehetne kiemelni közülük senkit, kivéve talán James Spadert, akinek a hangja élmény Ultronként, habár maga a karakter elég kidolgozatlan.

Az alapkarakterek mit sem változtak, Tony önző pöcsfej, mint mindig, a kapitány ugyanolyan régi vágású és hazafias, mint általában, s kettejükre ezúttal talán nagyobb hangsúly esik, mint az előző filmben. Thor megmaradt a gimis focicsapat szépfiú csapatkapitányának, Bruce még mindig küzd a benne lakó szörnyeteggel, Romanov pedig próbál rejtélyes és elérhetetlen maradni, miközben szolidan egymásra másznak Hulkal. Ja, Clint Bartonnak pedig családja van. Amúgy. A nagyon izgalmas, hogy végre megérkeztek az első mutánsok, és az ikrek nem is szerepelnek rosszul a bemutatkozás alkalmával, de remélem, hogy Scarlet Witchben ennél azért kicsit több a nafta. Nyilván egy sokadlagos mellékszereplő volt ebben a részben, viszont biztos, hogy a felszínes vívódásokon kívül van még belül valami… valami jelentős. Szintén új figura Vision, vagyis Ultron 2.0-ás verziója, akinek a most bemutatottnál sokkal rétegeltebb a származása, merthát nem csak egy cafat hús, amit fagyasztóládába tettek, aztán belenyomtak egy kis fémet, meg történt egy kis ez-az, aztán hirtelen emberi androiddá vált. Itt viszont szimplán csak ennyi: egy piros felmosóvödör, világító kővel a homloka közepén. Akit egyébként részletesen is érdekelnek a karakterek, böngéssze nyugodt szívvel a MarvelWikit, garantáltan évekig el lesz vele, annyi ott az olvasnivaló. Az összegző kiindulási lap ide kattintva elérhető.

Jó, jó, de nem szuper

Egyébként a történet is rendben van, van eleje, közepe vége, és azt gondolom, nem érződik rajta a tipikus második, átvezető részes hangulat, önmagában is megállná a helyét a film. Mondjuk azt nem értem, hogy a történet felénél Thor hova a picsába megy, meg minek. (Spoiler!! Értem, hogy barlang, meg értem, hogy látomás, meg értem, hogy a végén Vision, de hol a látomás, meg amúgy mi a faszom?! Konkrétan hiányzik egy jelenet ahhoz, hogy egy isten ne tűnjön holdkóros idiótának, ha már egyszer ilyet csinál. Kérlek drága képregényrajongók, áruljátok el, mi ez!) Amit azonban inkább hibaként rónék fel, mint előnyként, hogy a drámaiságon túl semmi újat nem húz be a mozi, és hiába akar lenni az előző kasszasiker 2.0-ás verziója, inkább csak egy laza 1.2-es marad. Csata, duma, dráma, csata, duma, csata, dráma, csata, csata, csata, happy end és vége is a filmnek. Nem különösebben meglepő a végkifejlet, nincsenek nagyobb összefüggések, csak történetszálak egymásba folyatása és a globális képet nézve akárhonnan vesszük, nem a megoldás a legizgalmasabb egy-egy Marvel film végén, hanem a stáblista utáni plusz egy jelenet, ami előre vetíti a franchise valamelyik következő részének eseményeit.

Apropó, ha már drámaiság, valahol ez is félresiklott, én legalábbis hiányolom belőle az igazi szétesést, azt a széthúzást és bizalmatlanságot, amit habár a szereplők emlegetnek, el viszont csak nagyon minimálisan játszanak. Persze nem egy Chris Nolan-féle Batman film komorságát vártam volna egy, a látványvilágra építő akciófilmben, de jól esett volna, ha ezt legalább a képi világgal, néhány átformált szöveggel alá lehetett volna támasztani. Ehelyett megkaptuk Vasember és Amerika kapitány másfél perces agonizálását karöltve Sólyomszem és a felesége között lezajló: „szívem, nem neked kellene pátyolgatnod az épp egymás torkának eső, gyötrődő barátaid lelkét, inkább maradj itthon, jön a gyerek és a szobafestést se fejezted be”, szintén másfél perces beszélgetésével.

Kedves stúdiók: jó lenne már végre eldönteni, kinél melyik Marvel franchise legyen!

Ugyanis az egyes „pakkokat” más-más stúdió birtokolja, és ez elég nagy baj. Most nem azért, de a Warner Brothersnek legalább volt annyi esze, hogy felvásárolta jóformán az összes DC comicses jogot, így nincs keveredés azzal, hogy akkor Quicksilver most ugyan átmehet-e az X-Men filmekbe mutánskodni, vagy sem. Merthogy az Avengers a Marvel Studios birtokában van, az X-Men pedig a Fox-nál, és igen kemény feltételek árán engedték csak át a gyereket a Days of the Future Past-ba úgy, hogy az X-Men III-ban és az első Bosszúállókban nem szerepelhetett. Már ez is nyitogatja a bicskát a zsebemben, de az, hogy az Age of Ultronban azt is le kellett tagadni, hogy az ikrek egyébként Magneto mostohagyerekei, amúgy pedig nem szerepelhetnek született mutánsokként, csak HYDRA kísérletek következményeiként, az már azért faszomgeci. És, nem, a megegyezés szerint a továbbiakban sem utalhat semmi arra, hogy ők mutánsok, különben a Marvel megsérti a Fox jogait. El nem tudom képzelni, hogy mi lesz, ha a történet az Avengers vs. X-Men összecsapáshoz ér, arról nem is beszélve, hogy a Marvel univerzumban rengeteg a cameo, szóval annak ellenére, hogy sok a karakter, végtelen számú sztori lehetőséggel, ahogy haladunk előre az időben, iszonyatosan sok a vendégszereplőség az egyes epiódoknál. De ennél már csak az lesz viccesebb, mikor bejön a képbe a Pókember a Sony és Columbia Picturesel karöltve. Azt aztán meg végleg hagyjuk, hogy hogy lesz Justice Legaue vs. Avengers vs. X-Men ft. Fantastic Four!! Isten a magasságokban, irgalmazz a kockáknak!

Summa summarum

A Marvelnek most sem sikerült túlzottan mellényúlnia, hiszen Joss Whedon a történet hangyafasznyi lapossága ellenére egy korrekt mozit rakott össze, amit tényleg jó nézni, kellően vicces, ugyanakkor akciódús, a látványvilág elsőrangú, nem egy agyalós, de nem is agyatlan blockbuster a végeredmény, és a stúdiók rivalizálása ellenére azt gondolom, hogy a képregény rajongók igényeit is sikerült kielégíteni. Nagyjából. Annak ellenére, hogy túlzottan nem mozgatott meg a film, adok egy gyenge 10/8-as értékelést.

Ha csíped a szuperhősöket, vevő vagy egy kis drámára és románcra, ugyanakkor izgatnak a tempós, látványos akciófilmek, akkor az Age of Ultron tuti befutó lesz számodta.

Ha viszont tiltakozni szeretnél a stúdiók ostobasága miatti csúsztatások ellen, nehogy megnézd :3