Mi kell egy jó vígjátékhoz? Vicces alaptörténet? Jó gagek? Frappáns helyzetkomikumok? Megmondom én! Johnny Depp vicces fejfedőben! Khöm. Akarom mondani - Johhny Depp vicces arcszőrzetben. A Mortdecai ugyanis épp ezt igyekszik letolni a torkunkon. Várjatok, összefoglalom a filmet orosz barátaink segítségével:

Van ezek után kérdés? ÓÓÓÓóóó, de még mennyi!

Romhányi József óta tudjuk, hogy a rímek nem csak a könyvtárlakóknak és az irodalomtanároknak valók, hanem tényleg mindannyiunknak, pláne, ha még frappánsak és meg is nevettetnek. Azt viszont sokan elfelejtik, hogy ők nem születtek Romhányinak – és nem is kéne ilyesmivel erőlködniük. Na most, ha ezt valaki mégis jó ötletnek találná, illetve még egy idióta, angol nemes sztereotípiájával és Johnny Deppel is megfejeli, akkor talán nem kell elmagyaráznom, hogy szerintem miért kéne kerékbe törni David Koeppöt, akinek eddig talán a Mortdecai a legszánalmasabb alkotása (pedig olyan filmeket rendezett, mint a Hetedik érzék vagy A titkos ablak. Most komolyan. De kurvára komolyan!! És ne legyek mérges?!).

Szóval a történet szerint Charlie Mortdecai hírhedt, leégett és a nemesi előítéleteknek megfelelően kellően gyámoltalan műkincskereskedő. Ki ne felejtsem: nemrég bajuszkát növesztett, mert hát miért ne. Ettől természetesen Mortdecainének folyton hányingere van, na jó, na jó, itt álljunk is meg, mert ha ilyen gag-eket kell beletűzdelni a történetbe, az már régen rossz.

Hű szolga nélkül persze nem lenne teljes a kép, itt van nekünk Jock(ey), a bőrdzsekis gorilla/kanos komornyik, aki lőtt sebbel és „flambírozva” veri szét a népet. Fő idiótának pedig megkapjuk Martlandet, a buzgómócsing MI5 ügynököt, aki be akarja fűzni a csini ladyt. Mit gondolsz, mennyi sikerrel? Ezt az alaphelyzetet spékelték meg az alkotók orosz gengszterekkel, naiv amerikai újgazdagokkal, ja, és a fő gonosz forradalmárral, akiről azon kívül, hogy szipi-szupi a barkója, annyit tudunk meg, hogy allergiás a kesudióra, illetve színvak. Erre szokás azt mondani, hogy köszönjük, Emese. Szóval mindannyian egyet akarnak: a titokzatos, 200 éve elveszett Goya festményt, a Wellington hercegnőjét. Miért? Pénzért. Nagyonnagyonnagyonnagyon sok pénzért.

Jeeves és Wooster már rég a sarokban zokog

Egyébként nem tudom, ki volt az a dilettáns barom, aki ezt kiengedte a kezei közül, de ha olyan mondatok miatt kell majdnem félrenyelnem a chateu noiromat, mint az „igazán megtisztelő benne lenni Őfelsége büdzséje lyukában”, akkor szerintem nem véletlenül leszek ideges. Egy kicsit.

De az igazán vicces, mikor az első 20 percben Gwynet Paltrow kimondta a film legnagyobb igazságát: Johnny feje tényleg úgy néz ki, mintha fanszőrzet nőtt volna a szája fölé. Később persze magunk is rájöhetünk, hogy Mortdecai nem más, mint egy hatalmas punci, még jó, hogy a szövegíró ilyen hamar tisztázza a dolgokat. Ezért jár egy strigula mínusz.

Ahhoz képest azonban, hogy a Mortdecai egy gyengére sikeredett burleszk lett, meglepően vicces elszólásokat is tartalmaz, ami már-már majdnem képes volt megmenteni az emberiségbe és a filmgyártásba vetett hitemet. Nem lövöm le a poént, mert a közepe-vége felé kell keresni a dolgokat. Úgyhogy hellószia szpojler.

Johnny, we're all crying for you 

A kritikus világ forrong: Johnny mostanában nem igazán hozza a formáját. Sőt, ha jobban belegondolsz, az utóbbi 10 évben nem igazán volt olyan szerepe, amire azt mondhatja bárki is, hogy hűha, ez kva jó. Inkább azt, hogy le a kalappal, azt viszont szó szerint – gondolj csak a Charlie és a csoki gyárra, a Karib tenger kalózai szériára, az Alice Csodaországbanra, vagy a Magányos lovasra. Hiányzik a Gilbert Grape-es, Félelem és reszketéses, a Pokolbólos Johnny, helyette kapunk megint egy… egy... Mortdecait. Sajnos. Egyébként alapvetően nem a színészi repertoárjával volt gond a film során, hanem azzal, amit elvárt tőle az alkotógárda és a közönség: legyen vicces Johnny, akivel több millió mozijegyet lehet eladni, a birkák meg majd úgyis zabálni fogják. És megint csak: sajnos. És ezzel mindaddig gond is lesz, míg a mi jó öreg Johnnynk az asztalra nem csap, és azt nem mondja, hogy ebből elég, mostantól csak jóféle filmekben szerepel majd. (2016-ban jön a következő Karib tenger kalózai…) És tudod mit? Ez az egyik olyan probléma, amire remekül reflektál a Birdman.

Gwynet Paltrow szépen hozza a vagány, okos, talpraesett feleség szerepét, aki kihúzza a szarból a hebehurgya fiúkat. A pocsék forgatókönyvből ő is megpróbálta kihozni azt, amit lehet, és őszintén, szerintem a valóban vicces szituációk egy része a színészek improvizációjának köszönhető. Azon kívül azonban, hogy törődő és szerető, amilyennek egy (az összes keresztény-demokrata szerint - kérek egy áment!) lennie kell, semmit nem tudunk meg róla. Kár. Ewan McGregor pedig a mellőzött, mégis szerethetően kétbalkezes kis hülyegyereket hozza egészen pontosan, de... semmi több. Ugyan ez a helyzet Paul Bettany betonkemény-legény karakterével is. A világkörüli macska-egér akcióvígjáték nem a színészek miatt halálozott el, hanem legfőképp az alkotógárda miatt, és erről csak is az tehet, aki kitalálta azt, hogy a kergetőzés, az egymásba lövöldözés, az elrablósdi, a kardozás, a lopjunk-el-egy-műkincset-hogy-kikeveredjünk-a-bajból még mindig viccesek. Komolyan. Lépjünk már szintet, ezt milliószor láttuk már más filmekben. És tök jó lett volna, ha mondjuk nem lövik el az összes poént a film trailerében. Mindegy, hagyjuk -_-

MORTDECAI - TRAILER 2 from Seismic Productions on Vimeo.

A képi világ egyébként olyan, mint egy ringlispíl, aminek senki nem találta meg a kikapcsoló gombját, a néző már az ötödik percben szédül. Szerencsére az alkotók erre is gondoltak, egymilliószoros betűmérettel írták rá a városokra, hogy hol vannak a szereplők épp, nehogy eltévedj. Genius. A film zenéjére pedig – könyörgöm – emlékszik rá bárki is? Valaki? Annyira belesikkadt az egészbe, hogy észre sem vettem, hogy létezik ilyen egyáltalán.

Utoljára azért még szögezzünk le valamit: ennek a filmnek annyi köze van az angolsághoz, mint nekem a tarisznyarák-főzéshez. Na pont annyi. Ennyi.

Verdikt

Ne nézd meg ezt a filmet, ha gyenge a garatreflexed, hidd el, több ok is van rá. Ha nem szeretnéd megnézni, hogyan égeti le és csinál magából hülyét Johnny Depp, már megint. Ha allergiás vagy a béna forgatókönyvekre.

De nézd meg, ha szereted a kapj-el-ha-tudsz feelingű akció-vígjátékokat. Illetve ha türelmes vagy és tudsz várni a jobb poénokra. És ha csíped Olivia Munnt.